| TöriII : Kárpát-medence történelmi földrajz |
Kárpát-medence történelmi földrajz
2008.09.27. 15:10
A KÁRPÁT-MEDENCE TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA
Jelmagyarázat az atlaszok használatához:
FA: Földrajzi atlasz, Cartographia Kft., Bp. [é. n.] (több kiadás)
RTA: Középiskolai történelmi atlasz (“régi”, a külső borítón az aténi Akropolisz makettje látható) Cartographia Kft., Bp. [é. n.] (több kiadás)
TA: Középiskolai történelmi atlasz (új, a külső borítón kinagyított térképek láthatók) Cartographia Kft., Bp., 2004. (több kiadás)
A VÍZHÁLÓZAT
FA: 4-5.
RTA: 20. b, 24. a
TA: 22. b
|
Jobb parti mellékfolyók |
|
Bal parti mellékfolyók |
| |
DUNA |
|
|
| |
Lajta |
|
Morva
|
|
| |
|
|
Vág
|
|
| |
|
|
|
Árva |
| |
Rába |
|
Nyitra
|
|
|
Marcal |
|
|
|
Zsitva |
| |
|
|
Garam
|
|
| |
|
|
Ipoly |
|
| |
Sió |
|
Tisza
|
|
|
Sárvíz
Kapos |
|
|
Temes
|
|
| |
Dráva |
|
|
|
|
Mura |
|
|
|
|
| |
Száva |
|
|
|
|
Kulpa |
|
|
|
|
|
Una |
|
|
|
|
|
Drina |
|
|
|
|
| |
Morava |
|
Zsil
|
|
| |
|
|
Olt |
|
|
Jobb part mellékfolyók |
|
Bal parti mellékfolyók |
| |
TISZA |
|
|
Borsava (Borzsa) |
|
Visó |
|
Bodrog |
|
Iza |
|
Sajó |
|
Szamos |
|
Hernád |
|
|
|
Zagyva |
|
Kraszna |
| |
|
Körös |
| |
|
Maros |
| |
|
Aranyos
Nagy-Küküllő
Kis-Küküllő |
| |
|
Béga |
Zala
Dunajec
Fertő tó
Balaton
Velencei-tó
A KÁRPÁTOK HÁGÓI, SZOROSAI, ÁTJÁRÓI (válogatás)
FA:4-5.
TA: 22. b
Külső hágók, szorosok
Dévényi-kapu, Vereckei-hágó, Tatár-hágó, Békás-szoros, Gyimesi-szoros, Vöröstorony-szoros, Kazán-szoros, Vaskapu (al-dunai Vaskapu-szoros)
Belső hágók, átjárók
Király-hágó, Branyiszkói-hágó
TERMÉSZETI TÁJAK (válogatás)
FA: 4-5.
TA: 22. b
Alföld (Nagyalföld)
A Dunától nyugatra: Mezőföld, Sárköz, Ormánság, Drávaszög
Duna-Tisza köze: Kiskunság, Bácska, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget
Tiszántúl: Felső-Tiszavidék, Tiszahát, Nyírség, Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság, Bánság
Kisalföld
Dunántúl
Bakony, Vértes, Pilis, Velencei-hegység, Mecsek
Őrség, Göcsej, Somogy, Zselic
Felvidék (Felföld, Felső-Magyarország)
Szepesség, Eperjes-Tokaji-hegység, Hegyalja, Mátra, Bükk, Cserhát, Börzsöny
Kárpátalja
Máramaros
Erdély (Transylvania, Ardel, Siebenbürgen)
Keleti-Kárpátok, Déli-Kárpátok
Székelyföld, Királyföld
Partium
PANNONIA PROVINCIA
RTA: 18. a
TA: 20. a, c, d
Pelso, Danuvius, Dravus, Savus
Pannonia Inferior, Pannonia Superior
Vindobona [Bécs], Scarbantia [Sopron], Savaria [Szombathely], Brigetio [Szőny], Ulcisia Castra [Szentendre], Aquincum [Óbuda], Campona [Nagytétény], Intercisa [Dunaújváros], Valcum [Fenékpuszta], Gorsium [Tác], Sopianae [Pécs], Mursa [Eszék], Sirmium [Mitrovica]
KIRÁLYI SZÉKHELEYEK
Esztergom, Fehérvár (Székesfehérvár), Veszprém, Buda, Visegrád
EGYHÁZI KÖZPONTOK
Esztergom, Kalocsa, Győr, Veszprém, Pécs, Vác, Eger, Csanád, Várad (Nagyvárad), Zágráb, Nagyszombat
VÁROSOK
Óbuda, Pest, Buda, Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Sopron, Szombathely, Pécs, Pozsony, Nagyszombat, Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya, Zólyom, Zsolna, Eger, Kassa, Eperjes, Bártfa, Lőcse, Igló, Munkács, Beregszász, Ungvár, Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös, Szolnok, Debrecen, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár, Arad, Gyulafehérvár, Marosvsárhely, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Eszék, Nándorfehérvár
NÉPRAJZI TÁJAK ÉS CSOPORTOK
RTA: 55.
TA: 75.
Őrség, Hanság, Göcsej, Bakony, Somogy (Belső-Somogy, Külső-), Mezőföld, Szepesség, Kiskunság, Bácska, Szerémség, Szlavónia, Nagykunság, Jászság, Hortobágy, Hajdúság, Nyírség, Viharsarok, Szilágyság, Székelyföld, Királyföld
palócok, jászok, kunok, matyók, székelyek, szászok, hétfalusi csángók, gyimesi csángók, moldvai csángók (Moldva, Csángóföld!)
KRONOLÓGIA
Kr. e. 9: A rómaiak megkezdik Pannónia provincia megszervezését.
434 és 453 között Pannónia területének nagy része a hunok uralma alá kerül.
567-től 796-ig az Avar Birodalom (Avaria) fennállása.
862: Etelközből megjelenik az első magyar kalandozó csapat a Kárpát-medencében.
895-1301: ÁRPÁD-KOR
895 tavasza: A magyar honfoglalás kezdete. A magyarság átkel a Kárpátok hágóin [Vereckei-hágó], és bevonul az Alföldre.
900: Pannónia birtokba vétele.
996: A pannonhalmi (Szent Márton hegyi) bencés apátság alapítása.
1000. december 25-e (vagy 1001. január elseje): Esztergomban királlyá koronázzák I. Istvánt (haláláig, 1038. augusztus 15-ig uralkodik). Az esztergomi érsekség alapítása.
1044: III. Henrik német-római császár serege a ménfői csatában legyőzi Aba Sámuelt (1041-1044). A király Hevesbe menekül, ahol gyilkosság áldozatává válik.
1046: Gellért csanádi püspök vértanúsága a Kelen-hegyen.
1055: I. András (1046-1060) Tihanyban megalapítja a bencés monostort. A latin nyelven írott alapítólevél tartalmazza az első magyar szórványemlékeket [“feheru uaru rea meneh hodu utu rea”].
1068: Besenyők (“kunok”) és úzok támadása Erdélyben: Salamon király (1063-1074), Géza és László hercegek a kerlési ütközetben legyőzik a támadó sereget.
1241. április 11.: A tatár (mongol) fősereg Batu kán vezetésével a muhi csatában legyőzi IV. Béla (1235-1270) hadait.
1308-1386: AZ ANJOU-KOR
1312: Károly Róbert (1308-1342) a rozgonyi csatában legyőzi az Abákat.
1335: A visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert [I. Károly] magyar, III. (Nagy) Kázmér lengyel és János cseh király szövetséget kötnek egymással.
1367: A pécsi egyetem alapítása (1390-ig működött).
1387-1437: LUXEMBURGI ZSIMOND URALKODÁSA
1440-1490: JAGELLO-KOR ÉS A HUNYADIAK KORA
1437: Az erdélyi parasztfelkelés. A Budai Nagy Antal vezette parasztsereg Alparét mellett, a Bábolna hegyen szekértábort állít föl. Dés közelében győzelmet aratnak Csáky László erélyi vajda által vezetett seregen. Kolozsmonostoron a nemesség és a parasztok képviselői egyezményt kötnek. Az erdélyi három rendi “nemzet” (a magyar birtokos nemesség, a székely lófők és a szász patríciusok) küldöttei Kápolnán unióra lépnek a felkelő parasztok ellen.
1456: A nándorfehérvári diadal [Nándorfehérvár = Belgrád].
1479: A kenyérmezei csatában Kinizsi Pál legyőzi a török sereget.
1514: Parasztfelkelés Székely Dózsa György vezetésével. 1514 márciusában Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek kihirdeti a törökök elleni keresztes hadjáratot kezdeményező pápai bullát, majd áprilisban kinevezi a keresztes had vezérét, Székely Dózsa Györgyöt. Április végén, május elején gyülekeznek a keresztesek. Bakócz Tamás betiltja a további toborzást. Május közepén Székely Dózsa György megkapja a határozatot, s nem engedelmeskedik, szakít a központi irányítással. II. Ulászló (1490-1516) és Bakócz Tamás betiltja a keresztes hadjárat folytatását. 1514. június elején Székely Dózsa György beveszi Lippát, majd Temesvár felé vonul. Június közepén megkezdik a vár ostromát. Július 15-én a fősereg leteszi a fegyvert a Szapolyai János erdélyi vajda vezette nemesi hadak előtt, majd a vajda kivégezteti Dózsa Györgyöt és néhány vezetőtársát.
1521: A törökök elfoglalják Nándorfehérvárt.
1526. augusztus 26.: A mohácsi csata.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT