Bocskai István váradi főkapitány (Várad a legfontosabb vár Erdélyben)

1602-től István a Partiumba vissza vonul és a törökkel keresi a kapcsolatot.

A Bocskai szabadságharc kitörésének több oka is van :

1. Fiskális perek : a Habsburgok kifogytak a pénzből a sok háború miatt ezért mindenféle koholt vádakkal illeték a Magyar nagybirtokosokat. Mivel ha sikerül igazolni a felségárulást a birtokos minden vagyona a királyra szállt. Három ilyen pert indítanak : Illésházy István, Dobó Ferenc (Dobó István fia) és Bocskai István ellen. ( Bocskai az egyetlen aki túl éli a pereket...) Barbiano Belgiojoso grófot a kassai főkapitányt bízzák meg Bocskai elkapásával.(mellékesen : a magyaroknak nem tetszik, hogy külföldiek kapják a nagyobb tisztségeket) Barbiano B. küld egy sereget Bocskaiért. Sok a hajdú (fegyveres marhahajcsár) ebben a seregben akik gyakran nem kaptak zsoldot ráadásul a reformáció idején áttértek a református hitre a Habsburgok pedig az ellen reformációt támogatták / képviselték ezért fellázadnak és ugyan elmennek Bocskaiért de csak azért hogy „felkérjék” vezérüknek. Bocskai elfogadja a felkérést.

2. 1604-ben Mátyás főherceg (Rudolf testvére) meg hamisítja a 22. törvény cikkelyt az országgyűlés után. Miszerint országos szinten az országgyűlés többet nem tárgyal vallási ügyekről. (ergo minden marad úgy ahogy ez az országgyűlés eltervezte nincs többé változtatás)

1604-ben Bocskai István és Barbiano B. Álmosdnál megütközik. Bocskai győzelmével végződik az ütközet.

Bocskai István elfoglalja Kassát és több város támogatását megszerzi.

Szinte a teljes Magyar Királyságot felszabadítja mind ezt azért hogy I. Rudolffal egyenlő félként tudjon tárgyalni.

1605 szerencsi országgyűlésen Magyarország FEJEDELMÉNEK választják Bocskai Istvánt. Amit III. Mehmed támogat. Lalla Mehmeddel küldet III. Mehmed egy nagyon díszes koronát. Azonban Bocskai István nem koronáztatja meg magát a török koronával csak elfogadja. (nem akart a hűbérese lenni mert akkor nem tudott volna egyezkedni Rudolffal)

(1605 korponai országgyűlésen Bocskai István kiadja a hajdúknak adományozott kiváltságlevelet, amelynek értelmében megnemesít és letelepít 9254 hajdút Szabolcs megyében. Indoklásul felsorolta a szabadságharc sikere érdekében hajdúk által nyújtott katonai támogatást.)

1605–1606 között öreg hajdúvárosokba (Debrecen + környéke) 2 000-10 000 hajdút telepít be és kollektív nemességet kapnak (nem tudom ez alatt pontosan mit értett). Néhány hajdúváros példa : Böszörmény, Dorog, Szoboszló, Kálló

1606 erdélyi fejedelemnek választják Bocskai Istvánt.

1606 júniusában bécsi béke : vallás szabadságot kapnak a protestánsok és vármegyéket kap Bocskai István (nem tudom név szerint a vármegyéket) de ezen kívül minden terület azé marad akié jelenleg.

1606 novemberében zsitvatorki béke a Habsburgok és a törökök békét kötnek.

1606 dec. 29. Bocskai István meghal