Báthory egy ősi erdélyi család melynek két ága van az ecsedi és a somlyói/somjói.
Báthory István a somlyói ághoz tartozott.
Báthory István (1533-1586) Bécsben lakott egy ideig. Majd Padovában tanult (ide asszem kéne egy év szám ha valaki tudja javítsa pls).
1569-ben a speyeri egyezmény érdekében főtárgyaló lesz. (gondolom mert sokat élt Bécsben)
Békés Gáspár nagyon eredményes tárgyaló.
(1571 lepantói csata)
1571 János Zsigmond erdélyi fejedelem meghal. És nincs utódja.
A speyeri egyezmény szerint II. Miksa kapja Erdélyt. Ebben az esetben Békés Gáspár lesz az erdélyi vajda mivel a tárgyalások során "összehaverkodtak".
Az erdélyi rendek azonban egyhangúan megszavazták Báthory Istvánt. Eleinte nem használja a fejedelmi címet a török miatt azonban még 1571ben II. Szelmi kiálítja az athname-t (a szultán ünnepélyes oklevele, mellyel megerősítette az erdélyi fejedelmek választását). Ugyan függ a szultántól de Báthory István lesz az erdélyi fejedelem.
Békés Gáspár a felvidékre menekül ahol zsoldos hadsereget toboroz és a székelyekkel próbál szövetkezni.
1571–1575 István és Gáspár hatalmi harca
1575. június 8. döntő csata Kerelőszentpálnál amit István nyer meg. Ettől a győzelemtől nagyon híres lesz.
Gáspár elmenekül a támogatóit kivégzik (egy két vezetőt)
István titkos hűséget fogad II. Miksának.

Valois Henrik (1572-1574) lengyel király
1574-ben Henrik otthagyja Lengyelországot és Francia király lesz
A lengyeleknek új király kell. Két jelölt van: II. Miksa és Báthory István. (Azt írtuk órán, hogy azért kedvelik Báthory Istvánt mert Kerelőszentpálnál győzött Békés Gáspárral szemben)
1575-ben Báthory István kapja a lengyel királyi címet.
1576-ban megkoronázzák Lengyelországban.
István átköltözik Krakkóba. Erdélyi vajdává nevezi ki testvérét Kristófot.
1581 Báthory Kristóf halála. Fia Zsigmond kapja az erdélyi vajda címet.
Lengyelországban a lakosság 10%-a nemes. Magyarországon csak 4-6%.
Lengyelek nagy gabona exportőrök.
István kísérletet tesz egy török ellenes szövetség létrehozására. Ez nem sikerül, túl kevés támogatást kap a pápától. A Habsburgok se segítették a szövetséget mivel kellett nekik Lengyelország ráadásul István erdélyi azaz református míg a Habsburgok keresztények. A franciák török barát politikát folytatnak a Habsburgok ellen és amúgy is lefoglalta őket a vallás háború.
1576 I. Rudolf német-római császárrá választása.
A lengyel nemesség elégedetlen Istvánnal mivel erősíti a királyi hatalmat. Jan Zamogski kancellár közutálatnak "örvendett" István mégsem váltotta le mivel jó politikus volt.
1576-ban Gdansk (nem tartozott Lengyelországhoz de vazallus városállam volt) nem fizet adót. Istvánnak másfél évébe kerül leverni a lázadást.
1579–1581 IV. Rettegett Grosnig Iván 3 nagy háborút vív Báthory Istvánnal
(IV. Rettegett Iván Moszkva központú Oroszországnak a cárja)
A háborúkat István nyeri (az egyik hadvezére Békés Gáspár) de csak ideglenes győzelem nem tudja megtartani a tartományokat ezért feladja.
1586-ban meghal Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem méghozzá utód nélkül