Amit ebbe irtam az jó és szerintem mindent beleírtam.

Ez történt Mohács után...(1526-1571)
1521 Nándorfehérvár + Szabács + Zimony elfoglalása a  török által (Szabács és Zimony azért nincs a térképen mert Nándorfehérvár mellék várai)
1526 aug. 29 Mohácsi csata
Mohácsnál meghal: II. Lajos, Tomori Pál kalocsai érsek Mohácsnál hadvezér, Szapolyai György fővezér
Pestis járvány (ezt csak úgy mondta egyszer később sose került szóba)
II. Lajos a jagelló dinasztia utolsó tagja--> új király kell
1526-ban bevonult a török Budába, Esztergombba, Nógrádba. II. Szulejmán elviteti a kincseket Sztambulba hajón. Pár hajó  azonban elsűlyedt ezért sok irat elveszett a kincseken kivül még sok rabszolgát visznek el. Aztán II. Szulejmán "vissza vonul" egészen Mohácsig.
Mohácsi csata után Szapolyai János Szegednél van 10000fős hadával + Frangepán Kristóf 3000fős hadserege és a vég várakban még volt 30000fős hadsereg de ők nem voltak mozgósíthatók. Szapolyai János mindigis magyar király akart lenni gyerek kora óta úgy nevelték. Szapolyai János a legnagyobb földbirtokos.
Támogatoi: erdélyi rendek, magyar kis és közép nemesség(vegyesházi királyok kora...magyar királyt akartak) , székely lófők, szász patríciusok + mivel nagy birtokos=> sok familiáris.
Hasburg Ferdinánd ausztria főhercege. Habsburgoknak kell Magyar és Csehország és úgy érzik eljött az idő. Mivel II.Lajos felesége Habsburg Mária volt Ferdinándot illete a trón ráadásul örökösödési szerődést is kötöttek a Jagellókkal 1506-ben. I. Ferdinánd Habsburg révén nagy védelmet nyújt a török ellen
Támogatoi: katolikus egyház, Habsburgok, Magyar nagybirtokosok( főleg a bécshez közeliek)
Kettős királyság alakul ki 1526-ban.
1526 nov. 10 Székesfehérváron megkoronázzák I. János-t (1526-1540)
1526 dec. 16 Pozsonyban megkoronázzák I. Ferdinánd-ot (1526-1564)
1527-ben I. János elakarja venni Habsburg Máriát azonban nem adják neki mert akkor elvesztenék a magyarországi trónt  bár hosszú távon amennyiben születik utód jól járnak.
1527-ben V. Károly elfoglalja Rómát-->nem annyira törekszik Magyarország megvédésére
A kettős királyság a törököknek kedvez.
1527-ben I. Ferdinánd megtámadja Budát és el is foglalja
I. János erdélybe menekül de már nem támogatja mindenki
A  szász patríciusok át áltak a német Habsburgok mellé emiatt a székely lófők is elbizonytalanodtak.
I. János kénytelen Lengyelországba menekülni ahol örömmel fogadják (Öreg Zsigmond a lengyel király)
I. János a törökökhöz fordul Hieronym Łasky (lengyel) a futár, mivel a Habsburgok a legnagyobb ellenségei a törököknek ezért szivesen szövetkeznek I. Jánossal.
1527-1529 török magyar szöveség kialakulása : "A Sztambulba vezető út"
1528 Ferdinánd megszervezi az első magyarországi kormányszervet a Magyar Kamarát amely 1531-től Pozsonyban müködik
1529 aug. 29 II.Szulejmán Mohács mezején találkozik I. Jánossal és ott "szövetkeznek"
1532 Kőszeg (német zsoldosok védik) török ostroma. Bécs a cél de Kőszegnél hatalmas az ellenállás és ugyan sikerül elfoglalni de nem mennek tovább. Mivel túl nagy a veszteségük és az ostrom elhúzódása miatt közel a tél.
1538 feb. 24. Várad I. Ferdinánd + I János megköti a váradi békét: amennyiben János meghal Ferdinánd kapja a teljes magyar királyi cimet és földet. Titokban akarták tartani de a törököknek nagyon jó kém hálózatuk volt és megtudták.
1539-ban összeházasodik I. János és Jagelló Izabella( Öreg Zsigmond lánya)
1540 Jaggelló Izabella + I.János közös gyermeke II. János (Zsigmond) aki később erdély első fejedelme lesz.
1540 I. János meghal pestisben 2hétel fia születése után és a rákosi országgyűlésen megkoronázzák II.János-t.
1541 aug. 29 Buda elfoglalása török által
1541 budai vilájet megalakulása
Pozony fontos központ lesz Buda elfoglalása után. A rendi országgyülések többnyire itt zajlottak le
3rész:
Habsburg birodalom(kb a Felvidék + Ny Dunántúl + Szlóvénia + Horvát főkapitányság)
Oszmán birodalom
Erdélyi fejedelemség (1541-1571 között alakul ki) Erdély + 5 Tiszántúli vármegye(Partium)
Budai pasa volt Magyarország Oszmán birodalomhoz tartozó részének a vezetője(sok volt).
Belsőrendszer: a magyar közigazgatási rendszert szándékosan nem vette figyelembe.
Viájetekre, szandzsákra és nahijékre osztották a területet. A vilájetek élén a beglerbéket áltak akik általában pasai rangal rendelkeztek. szandzsák élén a szandzsékbég ált.

1541 dec. 29. gyalui egyezmény : csak látszólagos török barát politika
1542 Szeged elfoglalása a török által
1542 azt hitték buda elfoglalása ideglenes lesz I. Ferdinánd megporbálta vissza foglalni de nem sikerült.
II. Szulejmán II. Jánost a fiává fogadja
Lippába küldi Fráter Györgyöt , II. Jánost és Jagelló Izabellát. Rájuk bizza a keleti részek irányítását.
Fráter György / Utyeszenity György
Horvát származású pálos rendi szerzetes 1535-1538 között segíti a váradi egyezményt.
Török Bálint nagy birtokos török ellenes politikát folytat ezért Sztambulba viszik végül ott is hal meg.
K ország részt nem foglalja el a török viszont adót kell vizetni 10 000 rajnai ezüstöt évente ezenkívül ajándékot is kell adni a szultánnak méghozzá 24sólymot 12agarat és 20csizmát.
Erdély mint államot kellett megszervezni
1543 április 24. első török adó
1543 Pécs (püspöki székhely) + Siklós + Esztergom + Vác + Fehérvár+ Hatvan + Nógrád + Sárvár + Valpó + Tata elfoglalása a török által. ( a két lap és az órai jegyzet szerint ennyi várat foglaltak....)
Anélkül terjeszkednek hogy újabb hadsereget kellett volna hozniuk.
1549 Fráter György stabilizálja erdélyt, szövetkezni akar I. Ferdinándal
1549 nyírbátori szerződés Erdély Habsburg kézre adásáról vagyis a Habsburgok jelentős erővel megszálják erdélyt. Ezen kivül II. Jánosnak és Jagelló Izabellának elkell hagynia az országot és cserébe megkapják Sziléziában Oppeln és Patibor várát. ( a várak nevét nem fontos tudni azt mondta)
Jagelló Izabella: 21évesen megözvegyül, egy teljesen idegen országban van és nem beszéli a nyelvet ő a "sors üldözöttje" bűn bakot keres és Fráter Györgyöt "választja". Ezért tehát értesíti II. Szulejmánt a nyírbátori szerződésről
1551 Habsburgok megszálják erdélyt. I. Ferdinánt Castaldo vezetésével egy csekély 8000res sereget küld. Castaldo azonban önnálósul a hadseregével pusztít és rabol. Fráter György a segítségért cserébe bíborosi rangot kap (Ferdinánd intézi el) azonban Castaldo kettős játéka miatt megöleti.
1551 dec 17 Fráter Györgyöt megölik az alvinci kastélyban, csak 70nap mulva találják meg.
1552 török válasz-> Várháborúk kezdete
Szegedet vissza akarják foglalni-> Tóth Mihály városi bíró 5000 hajduval azonban segítségre van szükségük. Lippa várkapitánya Aldana támogatását megnyerik(van tapasztalata vár foglalásban). Azonban Aldana késve érkezik ráadásul a törökök erősebbek mint hitték és még segítséget is kaptak ezenkivül a hajduk a város elfoglalása után pusztítanak és piálnak. A törökök mindenkit lemészárolnak a nőket és gyerekeket nem ölik meg csak rabszolgák lesznek ez a Szegedi veszedelem.
Haszán Ali budai pasa(3szor választota budai pasának a szultán) Budáról indít támadást elfoglalja Veszprémet és Drégelyt(várkapitány Szondi György addig védi 150 emberével a várat míg  azt a törökök földik nem robolják ezzel sikerül megállítania a további támadást)
Kara Ahmed rumériai pasa + szerdár (nagyvezír) D-ről támad: Temesvár várkapitánya Losonczy István mindent megtesz hogy megvédje a várat de a törökök elzárják a vizüket és az élelem után pótlást ezen kivül a török sereg 50 000főből áll végül szabad elvonulásban egyeznek meg amit azonban a törökök megszegnek 
1552 temesvári vilájet megalakulása
Haszán Ali és Kara Ahmed Szólnoknál egyesítik erőiket igy a török sereg 70 000fős lesz.
Szolnokot Nyári Lőrinc védi 50 hajdujával szabad elvonulást kap amit a török be is tart.
Eger következik avagy a Felvidék kapuja. Amennyiben a törökök elfoglalják Egert szabad utat szereznek Kassa felé ami egy nagyon fejlett város ezen kivül eltudják vágni Erdélyt a Habsburgok által uralt Magyaroszágtól és jelentős bánya városokat is megszerezhetnek azonban a várat megvédik. Eger régóta jelentős város, püspöki székhely. Kezdetben a Perényi család birtoka volt majd az egri püspökségé végül 1545ben királyi vár melyhez 45falunyi várbirtok tartozott cserébe hogy az egri püspökség a királynak adta a várat és a várbirtokot. A várbirtokokból származó bevétel 1/3át a püspökség fejlesztésére költöték a maradék 2/3ot pedig a vár fejlesztésére. A vár nagyon korszerű volt nem volt olyan magas várfala de erre nem is volt szükség mivel magaslaton volt. Dobó István a várkapitány aki abban az időben az egyik legjelentősebb nagy birtokos és jelentős vezéri képességel rendelkezett. 2-3 000 védő ált szemben a 70 000 res török sereggel. Dobó István terve az volt hogy okt. 26áig kihuzzák akkor ugyanis a töröknek vissza kell fordulnia úgyanis közeleg a tél. Az ostrom 43 napig tartott szept. 9-től okt. 18-ig. Jelentősebb személyek: Megcsey István, Bornemissza Gergely, egri nők, Zolthay István( gyengítette a törököt ágyukat foglalt el amit ellenük fordított).
1552 okt 26-án lezárulnak a várháborúk
II. Szulejmán II. Jánost és Jagelló Izabellát vissza küldi a K részeket irányítani
1554 Fülek elfogalása a török által Bebek István védi a várat.
1556ban kialakul az erdélyi fejedelemség amit a Habsburgok még nem fogadnak el
1556 Hádim Ali budai pasa Szigetvárat ostromolja Horvát Stáncsics Márkó védi a várat. Az ostrom sikertelenül végződik ugyanis Nánasdy Tamás nagybirtokos felmentő sereget küld.
1559 Izabella meghal Jánost már 19éves egyedül kezdi vezetni Erdélyt és az erdélyi rendek támogatják
1564 I. Ferdinánd meghal helyére II. Miksa(Maximillian)(1564-1578) kerül
1566 Gyula elfoglalása török által
1566-ban újabb szigetvári ostrom ezúttal II. Szulejmán maga vezeti az ostromot ekkor már 72éves a csata végére már hallott (öregségbe halt meg) szept 3-án. 6-án a végsőcsatánál kiálítják a holtestét mintha élne így bíztatják a katonákat. A várat Zrinyi Miklós horvát bán védi végül 150emberével kiront a törökre és hősies halált hal.
II. Szulejmánt fia II. Szelim követi(1566-1574)
A két uralkodó már inkább a békére törekszik.
1568 drinápolyi béke: mindent amit eddig elfoglaltak az az ővék a másik elleni szövetségekbe nem léphetbe a másik ez főleg a Habsburgokat hátráltatja. Legalább 15évig béke lesz.
II. Miksa tárgyal az erdélyi rendek megbízottjával Békés Gáspárral
1570 speyeri egyezmény: kölcsönösen elismerik egymást azonban a magyar király II.Miksa és János Zsigmond csak Erdélyi fejedelem.
1570 János Zsigmond első erdélyi fejedelem  (a lap szerint 1559 fejedelem...gondolom akkor még a Habsburgok nem fogadták el csak a törökök.)
1571 Erdély is csatlakozik a drinápolyi békéhez
Hosszú távon az egyesítés a cél a török ellen
II. Miksa igér egy Habsburg feleséget János Zsigmondnak azonban János Zsigmond előbb meghal méghozzá utód nélkül.
1571 János Zsigmond meghal