5. tétel

Az epika műneme és műfajai

I. MI az epika? Az epika az az irodalmi műnem, amely az embert cselekvés közben ábrázolja, azaz történetet mond el, narrátor segítségével.

II. Az epika műfajai (ki ne hagyd az elejükről, hogy OLYAN EPIKUS MŰFAJ, AMI...)

1. Novella: egy sorsfordulatot ábrázol, kevés szereplővel, egy szálon, rövid időtartam alatt, rövid terjedelemben. Móricz Zsigmond: Tragédia
2. Kisregény: a novella szabályai érvényesek rá, de az író egyet- kettőt nem teljesít ( de a többit igen). Valamivel nagyobb terjedelmű.  Mikszáth Kálmán: Gavallérok
3. Regény: sok szereplőt használ, több szálon fut, több sorsfordulatot ábrázol, nagy terjedelmű. Jókai Mór: Az új földesúr
4. Humoreszk: rövid történet, amely valamilyen társadalmi vagy lelki problémát komikus színben tüntet fel.  Nagy Lajos: A zsidó
5. Ballada: epikus költemény, melyet balladai homály jellemez, időbeli ugrásokat tartalmaz, benne van a líra (mert alapvetően érzelmekről szól), a dráma (mert sok párbeszédet tartalmaz). Arany János: Ágnes asszony
6. Mítosz: természetfeletti lényekről, istenekről, hősökről szóló csodás történet.  Pügmalión
7. Eposz: valamely nép életében fontos történelmi eseményt feldolgozó, nagy terjedelmű költemény. Homérosz: Odüsszeia
8. Elbeszélő költemény: nagy terjedelmű, történetet elmesélő vers, amely elsősorban a cselekményre koncentrál.  Arany János: Toldi
9. Verses regény: nagy terjedelmű, történetet elmesélő vers, amely elsősorban az érzésekre koncentrál.  Petőfi: Az apostol

III. Szabadon választott novella elemzése: Kosztolányi Dezső: A kulcs

1. állapotváltozás: Pisti:  megismeri apja munkahelyét, kicsit beavatódik a felnőttek életébe (! beavatás), már vegyesebb véleménye van apjáról (ambivalencia= ellentétek egyidejű jelenléte, akár egy emberen belül).
2. átértékelődés: Pisti szemében apja: már nem olyan biztos benne, nem érti a viselkedését, talán kicsit csalódik benne (hogy olyan kicsi asztala van, vannak nála nagyobb--> nem fizikailag emberek, hogy mennyire függ másoktól, mást mond Pistiről különböző embereknek--> nem olyan igazmondó)
3. probléma megoldási folyamat: expozíció: egy tízéves kisfiú az illetékosztályt keresi, bonyodalom: a kisfiú által elképzelt hivatali világ, az apja szerepe megegyezik-e a ténylegessel, eseménysor:keresik a kulcsot, nincs meg, jön a főnök, beszélget Pistivel, megvan a kulcs, tetőpont: apa megváltozik (ahogy Pistivel beszél), azért ez a tetőpont, mert Pistiben ekkor a legnagyobb a zűrzavar, érthetetlen, nem olyan, mint otthon--> bonyodalom itt kezd el megoldódni, megoldás: nem egyezik meg
4. ellentétpárok rendszere:

• Főnök                                         ß>  beosztott

  Nagy íróasztal                                                 ß> kis íróasztal

  Gombos cipő                                                  ß> Pisti rossz ruhái

  Apa későbbi viselkedése                                ß> apa előbbi viselkedése

  Alkalmazottak vis., amikor a főnök nincs ott    ß> alkalmazottak vis, amikor a főnök

  ott van

  Tudatlan            ß>informált

  Sötét folyosók           ß>világos udvar

  P. kezdeti izgatottságaß>és a végső zűrzavara

  P. nem ismeri a hivataltß>. Megismeri a hivatalt

  P. ---II--- apját           ß> jobban ismeri (a végére)

  Képzelet                                                                                                       ß> valóság

  Ahogy Pisti az elején gondolkodik, amennyit az elején tud a hivatalról, apjáról ß> amennyit és amit a végén

  Felnőtt                ß>gyerek

  Tapasztaltság              ß> tapasztalatlanság

  Beavatottság                ß> beavatatlanság

  Ahogy P-vel beszélnek  ß> ahogy ő beszél velük