Történeti földrajz. A sumerek, Sumer és Akkád, az Óbabiloni Birodalom. Forrás: Hamurabi törvényei (Kr. e. XVIII. század)

Spárta kialakulása (Lükurgosz), a nevelési rendszer (agóge), az életmód jellemzői (a gyerekkitétel helyes értelmezése, krüpteia), a társadalmi rétegződés (szpártiáták, perioikoszok, helóták), államforma (politeia) és politikai rendszer (monarchia – két király, gerúszia – gerónok, ephoroszok, apella).

A folyamat elemzése: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Periklész. A politikai rendszer működése: az ekklészia, bulé, prütaneia és az osztrakiszmosz. Az Areioszpagosz, a héliaia. Forrás: Arisztotelész és Periklész az athéni demokráciáról.

Karthágó (Quart Hadas). A punok hódító céljai. K. és Róma kapcsolata. A 2. pun (hannibáli) háború eseménytörténete. Kiemelkedő személyiségek a háborúban: Hannibál, Fabius Maximus dictator (a “Cunctator”), Cornelius Scipio (“Africanus”). A három háború rövid összehasonlítása. Róma birodalommá válása: a földszerző háborúk gazdasági, társadalmi és politikai következményei.

Az ókori Róma történetének korszakai. A res publica. A magistratusok. A plebejusok polgárjogi küzdelmeinek szakaszai és eredményei

Octavianus és a II. triumviratus. A hatalomhoz vezető út. A principatus értelmezése. Augustus reformjai. A Pax Augusta, Pax Romana. Forrás: Augustus önéletrajza (Res gestae divi Augusti).

Az öt világvallás. A Biblia alapvető jellemzői. Jézus Krisztus élete, tanításai. Pál apostol tevékenysége. Források: részletek az Újszövetségből

A provincia kialakulása, megszervezése és jellemzői. A limes. Közigazgatás, úthálózat, coloniák és municipiumok. Pannónia helye és funkciója a birodalomban. A romanizáció. Az eraviszkuszok. Aquincum

A frankok eredete és letelepedése. Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Nagy Károly. A verduni szerződés.

Az öt világvallás. Történeti földrajzi bevezető. Az iszlám fogalma. Mohamed élete, a hidzsra jelentősége. A Korán alapvető jellemzői. Az iszlám “öt oszlopa” (a muszlimok kötelességei). Az iszlám tanai és tanításai. A Korán 2., 9. és 96. szúrája. Az iszlám irányzatai: siíták, szunniták, kharidzsiták. Az arab birodalom kialakulásának szakaszai. Forrás: Részletek a Koránból (2., 9., 96. szúra). Memoriter: Korán, 96. szúra

A magyar őstörténet-kutatás módszerei: lehetőségek és korlátok (archeológia, etnográfia, nyelvtudomány, numizmatika). A magyar nyelv eredete, kialakulása. A magyar nép sztyeppei vándorlásának szakaszai. Gazdaság és gazdálkodás: nomád és félnomád életmód (nyári szállás [a jurta szerkezete és jellemzői], téli szállás). A sámánizmus. A Honfoglalás. A honfoglalás kori magyar társadalom. Források (arab/perzsa [Dzsajháni, Ibn Ruszta, Gardízi, Ibn Fadlán] és bizánci [VI., Bölcs Leó, VII., Bíborbanszületett Konstantin] szerzők) a vándorló magyarság jellemzőiről

Géza nagyfejedelem (972-997) és I. (Szent) István (1000. december 25./1001. január 1.-1038. augusztus 15.). Géza politikájának ismertetése és értékelése. Senioratus és primogenitura. I. István uralkodásának jelentősége: a keresztény magyar állam megteremtése. A világi közigazgatás kiépítése: királyi vármegyerendszer. A patrimoniális királyság értelmezése. I. István törvényei. Az egyházi szervezet kiépülése (érsekségek és püspökségek). Források: I. (Szent) István törvényeiből, István király Intelmei fiához, Imre herceghez.

Levante, Hanza, Flandria, Champagne. Kommunák, kommunamozgalmak. Önkormányzat, városprivilégiumok. Középkori várostípusok (civitas, castrum, portus, suburbia, oppidum). Céhek és gildék (guildék). A Hanza Szövetség.

I. (Szent) László (1077-1095) és Könyves Kálmán (1095-1116). A lovagszent egyénisége: emberi és uralkodói portréja. A magyarországi szentté avatások. I. László törvényei. Könyves Kálmán törvényei. Források: törvényszövegek.

Az eremitizmus és a coenobium. Remete Szent Antal, Nursiai Szent Benedek, Assisi Szent Ferenc. A fontosabb szerzetesrendek (bencés, cisztercita, domonkos, ferences, pálos) jellemzői. A szerzetesrendek csoportosítása célok és tevékenységi körök szerint. Élet a középkori kolostorokban. Montecassino, Sankt Gallen, Szent Márton hegye (Pannonhalma), Cluny. A szentkultusz jellemzői (boldogok és szentek, legendák, ereklyék, advocatus Diaboli, advocatus Dei). Kódexek, iniciálék, miniatúrák. Források a középkori szerzetesség történetének köréből.

A Novae institutiones és következményei. A királyné elleni merénylet okai. A királyi serviensek mozgalma. Az Aranybulla tartalma és jelentősége. Forrás: Az Aranybulla (1222)

A mongol törzsek (kitaj, sivej, tatár) jellemzői. A “Mongolok titkos története”. A Mongol Birodalom kialakulása és jellemzői (Temüdzsin/Dzsingisz kán). Az Arany Horda. Batu kán és Ögödej. IV. Béla (1235-1270) uralkodásának első szakasza. A muhi csata és következményei. Források (Rogerius, Spalatoi Tamás) a tatárok támadásáról és pusztításairól (Rogerius: Siralmas ének…). IV. Béla, a “második honalapító”: a kunok visszahívása, megkeresztelése és letelepítése, mérsékelt és feltételhez kötött birtokadományozás, várépítési program.

Rend és rendiség, rendi monarchia. A középkori Anglia kialakulása, történetének szakaszai a XI-XIV. század között. Az angol parlamentarizmus jellemzői. Franciaország története a IX. és a XIV. század között. Az Általános Rendi Gyűlés. Az angol és a francia folyamatok összehasonlítása.

Az első interregnum (1301-1308) jellemzői: trónkövetelők és oligarchák. Az Anjou-dinasztia és Ca’ Roberto. Károly Róbert reformjai. Források Károly Róbert uralkodásáról.

A magyarországi városok kialakulásának kezdetei és jellemzői: a latinusok. Királyi székhelyek, egyházi központok. A várostípusok: szabad királyi város (civitas), bányaváros, tárnoki város, mezőváros (oppidum). Buda alapítása, a város kiépülése és jellemzői. A budai és a fehérvári jog. Mindennapi élet a városokban. A magyar városfejlődés sajátosságai. Források a középkori városok életéről.

A honfoglalás kora: törzsek és törzsszövetség. A kettős fejedelemség. Törzsfők és nemzetségfők. Bők és ínek. Az államalapítás: társadalomtörténet a XI. században; a “nagy átalakulás”. Szabadok és szolga állapotúak. Előkelők, középréteg (a “vitézek”, miles) és a közrendűek. A hospesek. Az Aranybulla-mozgalom: a királyi serviensek és a várjobbágyok törekvései. A nemesség kialakulása (nobilitas, nobilis). A jobbágyság kialakulása és helyzetének jellemzői. Az Anjou-kor: a rendi társadalom. A nemesség jogai (una et eadamque libertas). A nemesi rend belső tagolódása: bárók, köznemesség (jómódú nemesek [vitézlők] és egytelkes nemesek). Serviensek és familiárisok. A jogilag egységes jobbágyság. A városi társadalom. Társadalomtörténeti források.

A második interregnum (1382-1387), Zsigmond hatalomra kerülésének körülményei. A bárói ligák. Zsigmond uralkodásának szakaszai, ezek jellemzői. A Sárkányos-rend megalapítása. Zsigmond külpolitikája.

Hunyadi Mátyás hatalomra kerülésének körülményei, egyénisége. Uralkodásának szakaszai. Hatalmának megszilárdítása: központosított rendi monarchia. I. Mátyás reformjai: pénzügyi, bírósági, gazdasági és katonai reformok. I. Mátyás külpolitikája.